Hong Kong

Képtalálatok a következőre: hong kong
Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263[7] szigetből álló városállam,[8] bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. Hongkongot a Dél-kínai-tenger határolja.[9]
Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe,[10] lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű,[11] akiknek nagy része a szomszédos Kuangtung tartományból származik.[12]
Hongkong az első ópiumháború (1839–1842) után a Brit Birodalom fennhatósága alá került, először csak a Hongkong-sziget, majd 1860-ban a Kaulung-félsziget, és 1898-ban az Új területek is. A második világháborúban japán megszállás alá került. A háború után ismét a Brit Birodalom részét képezte, 1997-ben csatolták vissza Kínához.[13][14] Az 1970-es évektől 2006-ig Hongkongban a „pozitív be nem avatkozás” elnevezésű gazdasági politikát követték.[15][16] A gyarmati időszak jelentősen befolyásolta Hongkong kultúráját, amelyről gyakran állítják, hogy benne „találkozik Kelet és Nyugat”.[17] Ugyancsak a gyarmati befolyásnak köszönhetően Hongkong oktatási rendszere egészen 2009-ig a britekét követte.[18]
Hongkongnak a kínaitól eltérő, saját jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal –, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.[19][20][21][22]
Hongkong egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak, kapitalista gazdasági rendszerrel. A hongkongi dollár 2010-ben a világ 8. legtöbbet kereskedett devizája volt.[23] Az egy főre jutó jövedelem tekintetében Hongkong a világ élvonalába tartozik.[5]
Hongkong híres többek között filmművészetéről, a harcművészetekről, a kantopop zenéről, a kínai és nyugati elemeket változatosan ötvöző konyhájáról és felhőkarcolóiról.
Képtalálatok a következőre: hong kong

Nevének eredete és jelentése

A Hongkong név a kantoni nyelvű, „illatos kikötő” jelentésű 香港 (hőng kóng) szóösszetétel megközelítő ejtésének fonetikus átírásából származik.[24] 1842 előtt a név a mai Ápléjcau-öbölre utalt, ami az Ápléjcau-sziget és a Hongkong-sziget déli része között található. Ez volt az első helyszínek egyike, ahol az angol hajósok helybéli halászokkal találkoztak.[25] Az öböl illatos elnevezésének egyik oka lehetett például, hogy itt torkollik a tengerbe az édesvizű Gyöngy-folyó, de elképzelhető, hogy a kikötő menti gyárak exportra várakozó tömjénszállítmányai miatt kapta a nevét.[24] Az 1842-ben megkötött nankingi szerződés volt az első hivatalos dokumentum, ahol a Hongkong név már az egész szigetet jelölte.

Hongkong Kína déli partvidékén helyezkedik el, 60 km-rel keletre Makaótól, a Gyöngy-folyó deltájának túloldalán. Keleten, délen, nyugaton a Dél-kínai-tenger, északon Sencsen határolja. Hongkong teljes területe 1104 km², amely magába foglalja az Új területeket, a Hongkong-szigetet, Kaulungot, valamint több mint 200 tengeri szigetet, melyek közül Lánthau a legnagyobb. A déli körzetben található Ápléjcau a világ egyik legsűrűbben lakott szigete.[27]

A terület nagy része dombokból, erdős hegyvonulatokból és nagyon meredek lejtőkből áll, 40%-a állami park, vagy természetvédelmi terület, a beépíthető terület mindössze 25%.[28][29][30] Legmagasabb pontja a 957 méter magas Tájmouszán.[31] Annak ellenére, hogy Hongkong erősen urbanizálódott terület, több programot is működtetnek a természet értékeinek megőrzésére, és megfelelő mennyiségű zöld terület kialakítására.[28][29][32] A környezettudatosság egyre inkább meghatározó a növekvő légszennyezés miatt. A városi szmog 80%-a Hongkongon kívülről, a Gyöngy-folyó deltájának másik feléről származik.[33]
Ráktérítőtől kissé délre fekvő Hongkong éghajlata nedves szubtrópusi éghajlat. A nyár forró és nyirkos, időnként előfordulhatnak záporok és nagyobb viharok is, ilyenkor meleg levegő érkezik a térségbe délnyugatról. Ilyenkor csaphatnak le legnagyobb valószínűséggel tájfunok, melyek áradásokat és földcsuszamlásokat okozhatnak. A tél általában napos, február felé kezd felhősödni. Ilyenkor jöhetnek északról hidegfrontok, amelyek erős, hideg szelet hoznak magukkal. A legkellemesebb évszak a változékony időjárású tavasz, illetve az ősz, amikor a napos időhöz kevés csapadék társul.[34] Hongkongban az évi napsütéses órák száma 1948 óra évente,[35] 2006-ig a valaha mért legmagasabb hőmérséklet 36,1 °C, míg a legalacsonyabb 0,0 °C volt.

Hongkong 1997 óta Kína különleges közigazgatási területeAlaptörvénye (Basic Law) értelmében nagy fokú autonómiát élvez, csak honvédelmi és külügyi kérdésekben függ a kínai kormánytól. Az Egyesült Királysággal aláírt átadási egyezmény szerint Hongkong 1997 után még legalább ötven évig fenntarthatja kapitalista gazdasági rendszerét, és Kína nem vezethet be szocialista rendszert ez idő alatt.[96][97][98]
A hongkongi kormányzat alappillérei a Végrehajtó Tanács, a közszolgálati kar, a Törvényhozó Tanács és a bíróságok. A Végrehajtó Tanács élén a kormányzó áll, akit egy erre a célra létrehozott, korporatív jellegű Választási Bizottság választ meg és a Kínai Népköztársaság Államtanácsa (kormánya) nevez ki.[99][100] A közszolgálati kar politikailag semleges testület, mely a törvények végrehajtásában segédkezik és kormányzati szolgáltatásokat nyújt. A köztisztviselők kiválasztása a meritokrácia elve alapján, vagyis az érdemek szerint történik.[101][102] A Törvényhozó Tanács 60 főből áll, akiknek egyik felét a hongkongi állandó lakosok öt területi választókerületben választják az általános választójog alapján. A tanács másik felét az úgynevezett korporatív választókerületekben választják jóval szűkebb választójog alapján különböző szakmai csoportok képviseletében. A tanács élén a Törvényhozó Tanács Elnöke áll.[103][104] A bírókat a kormányzó nevezi ki egy független bizottság ajánlása alapján.[20][105]
Hongkong politikai életére a Végrehajtó Tanácsot támogató Peking-párti csoportok és a pándemokrata tábor közötti ellentét a jellemző, utóbbi a gyorsabb demokratizálódás és az „egy ember – egy szavazat” elv pártfogója.[106] Egyre erősödnek ugyanakkor a teljes függetlenség támogatói is, akik 2015-ben létrehozták saját pártjukat, szimpatizánsaik száma pedig egyre nő.

0 Megjegyzések