Napóleon 2

Képtalálatok a következőre: tüskevár1769. augusztus 15-én született Napulione Buonaparte néven a korzikai Ajaccio városában, egy nyolcgyermekes család második fiúgyermekeként. (A Joséphine de Beauharnais-val kötött házasságának okmányán azonban születési dátumaként 1768. február 5. lett megjelölve). Korzika szigetét Franciaország nem sokkal a születése előtt vásárolta meg a Genovai Köztársaságtól. A franciásabban csengő Napoléon Bonaparte nevet azonban csak később vette fel, majd családjától is megkövetelte a névváltoztatást.
A korzikai Buonaparték toszkánai kisnemesi család leszármazottai voltak, akik a 16. században telepedtek le Korzikán. A családban mindig korzikai nyelven beszéltek. Élete végén, a Szent Ilonán töltött száműzetésében is volt a társaságában egy korzikai inas, akivel anyanyelvén tudott társalogni, hogy senki se értse. Édesapja Carlo Buonaparte ügyvéd volt, akit 1777-ben Korzika képviselőjévé neveztek ki XVI. Lajos francia király udvarában. Napóleonra gyermekkorában leginkább édesanyja, Letizia Ramolino volt hatással. Szigorú nevelése segített megfékezni az ifjú Bonaparte izgágaságát. Egy bátyja volt, Joseph, a többi testvére: LucienÉlisaLouisPaulineCaroline és Jérôme fiatalabb volt nála. Napóleont a második születésnapja előtt, 1771. július 21-én keresztelték meg az ajacciói katedrálisban.
1778 decemberében még tízéves sem volt, amikor édesapja magával vitte Franciaországba, ahol néhány hónapig az autuni kollégiumba járt, majd ösztöndíjasként május 15-én beíratták a Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintézetbe. Öt évet töltött itt. Ahogy később Bourienne - iskolatársa és barátja - elbeszélte, Bonaparte rendkívüli képességekről tett tanúságot a matematikában, és ebben a tárgyban mindig osztályelső volt. Kitűnő eredményeket ért el a történelemben, a földrajzban és más tantárgyakban is, a latin és a német nyelv kivételével, nyelvérzéke nem volt. Írása viszont egyszerűen olvashatatlan volt és ez nem is változott. Az ekkor még harcos franciaellenes nézeteket valló korzikai hazafi – Napóleon – sorozatosan összetűzésbe került iskolatársaival. Némettanára, egy bizonyos Bauer idiótának és tehetségtelennek nyilvánította az ifjút. Miután 1784-ben befejezte a brienne-i iskolát, tüzér hadapródként a párizsi École Royale Militaire katonai iskola diákja lett. 1785 szeptemberében Laplace előtt tette le a tiszti vizsgát, és hadnaggyá (egyes források szerint alhadnaggyá) nevezték ki.
1786 januárjában lépett szolgálatba. A valence-i és az auxonne-i helyőrségekben szolgált 1789-ig, a forradalom kitöréséig. Ekkor sem hagyta abba a tanulást; sokat olvasott, elsősorban hadászati, harcászati és történelmi tárgyú műveket.