Indiana Jones

Ifjabb Dr. Henry Walton Jones, ismertebb nevén Indiana Jones, vagy röviden Indykitalált szereplő, kalandor, régészprofesszor, az Indiana Jones-filmek főszereplője.
A karaktert George Lucas alkotta meg, az 1930-as évekbeli kalandhősök mintájára. Indiana Jones először az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatói című filmben szerepelt, amit két folytatása, az Indiana Jones és a végzet temploma és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag követett 1984-ben és 1989-ben. 1992 és 1996 között sugározták a fiatalkorát bemutató Az ifjú Indiana Jones kalandjai elnevezésű sorozatot. A negyedik, 2008-as film az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága. A szereplő emellett számos regényben, képregényben és videojátékban is feltűnt. Nevével fémjelezett élménypark található Disneylandben és Tokyo DisneySea-ben.
Indiana védjegyei közül: a kalap és az ostor
Indiana Jones első és legismertebb megformálója Harrison Ford, aki ezidáig négy mozifilmben öltötte magára a régészprofesszor szerepét. További megformálói River Phoenix (a fiatal Indy szerepében az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban), valamint Corey Carrier Az ifjú Indiana Jones kalandjai c. sorozatban (8-10 éves), Sean Patrick Flanery (16-21 éves) és George Hall (93 éves).
A szereplő ikonikus ruházatát Jim Steranko alkotta meg. Indiana védjegyei a kalap, az ostor és a bőrdzseki. Emellett nem elhanyagolandó a kígyóktól való már-már komikus félelme sem.



Koncepciója és jellemvonásai

Harrison Ford Indiana Jones-ként a sorozat 4. részében
Indiana Jones látszólag egy esetlen egyetemi régészprofesszor. Drótkeretes szemüveget hord és – noha nőnemű tanítványai leplezetlenül oda vannak érte – szégyenlősen bukdácsol a fiatalokkal zsúfolt egyetemi épület folyosóin.
Személyisége 180 fokos fordulatot vesz, midőn egy-egy újabb kalandra indul a világ valamely eldugott, egzotikus szegletébe, hogy egy misztikus ereklyét, régiséget, vagy kultikus tárgyat szerezzen meg – többnyire – nem makulátlan szándékú egyének orra elől.
Ellenségei közül a legismertebbek a nácik, akik Hitler okkultizmus iránti érdeklődésétől (illetve ebből kifolyó hatalomvágyától) hajtva próbálják megszerezni a természetfeletti hatalommal rendelkező leleteket. Ezen kívül hősünknek meggyűlik még a baja az indiai „alvilággal”, a misztikus Thuggee-kkal is, akik ugyancsak valós figurák voltak. Az 1950-es években Indy újfent egy katonai szervezet ellenlábasa lesz, mégpedig – a hidegháborús időkből kifolyólag – a szovjet hadseregé.
Indy nem szuperhős, hanem egy valósághű figura. Ez volt a készítők alapkoncepciója. Bár kalandjai egytől egyig valamiféle természetfeletti vonatkozással rendelkeznek, azok többnyire a történelmi valóság keretein belül mozognak. Az ereklyék melyeket hajszol, ugyanígy mitológiai, vallási, okkult, vagy éppen földönkívüli legendák részei.

Család, barátok és ellenlábasok

  • Idősebb dr. Henry Jones (1877–1951), Indy apja. Középkori irodalmat tanít. Megszállott kutatója a Szent Grálnak. 1938-ban együtt indulnak a Grál kutatására.[1]
  • Anna Mary Jones (1878–1912), Indy édesanyja. Indy gyermekkorában elhunyt. (Indy húga csecsemőkorában meghalt betegségben.)[2]
  • Marion Ravenwood (szül. 1909), akivel a történet szerint 1958-ban házasodnak össze.[3]
  • Mutt Williams (szül. 1938)[4]
  • Marcus Brody (1858–1952) Indy kollégája és jó barátja a Marshall Egyetemen. Bár Brody nem egy kalandor személyiség, több ízben is csatlakozik Indyhez kalandjaiban.[5]
  • Sallah Mohammed Faisel el-Kahir (szül. 1897) Indy egyiptomi barátja. Ugyancsak régészeti területen dolgozik. A nácik többek között őt is felbérlik, hogy keresse meg a frigyládát 1936-ban.
  • René Belloq (????–1936) Indy régi ellenlábasa, a kimért francia régész. Csatlakozik a nácikhoz mikor azok a frigyládát kutatják. Végül a végzetét is ennek a legendás tárgynak köszönheti.[6]
  • Willie Scott: Willie, vagyis Wilhelmina énekes és színésznő, aki véletlenül lesz csupán részese Indy egyik „leghorrorisztikusabb” kalandjának Indiában.[7]
  • Short Round (eredeti nevén Wan Li) (szül. 1926.) Shanghai 1932-es japán bombázásakor lett árva. Később egy alkalommal Indianát akarta kizsebelni, aki felismerte a fiú nehéz helyzetét, és segített rajta. 1935-ben együtt indulnak felfedni a pankoti palota titkait.[8]
  • Charles Stanforth a Marshall Egyetem dékánja Marcus halála után.
  • George "Mac" McHale Indy barátja a 40-es, 50-es években. Együtt szolgáltak a második világháborúban. Később Mac csatlakozik a kristálykoponyáért való hajszába.

A kulisszák mögött

Indiana szerepére a készítők egy hétköznapi kinézetű karaktert szerettek volna. Egy korai választásuk Tom Selleckre esett, aki azonban a Magnum című sorozat forgatásának kezdete miatt elutasította az ajánlatot, így a szerepet Harrison Ford kapta meg. Érdekesség, hogy Selleck pár évvel később „kárpótlásul” egy Indiana Joneshoz erősen hasonló filmben, a Kínai kaland című filmben játszhatta a borostás főhős szerepét, ám sokkal kevesebb sikerrel.[9]
Az első és negyedik rész főhősnőjének, Marionnak szerepére pedig az a Sean Young volt esélyes, aki egy évvel később a kultikussá vált Szárnyas fejvadász című Ridley Scott-filmben lett Harrison Ford partnere. A szerep végül Karen Allennek jutott.[10]
További érdekesség, hogy a második film hősnője, Kate Capshaw lett később Steven Spielberg felesége, akit a forgatáson ismert meg.[11] Spielberg humorosan erről így vallott: „Ezúttal Indy helyett enyém lett a nő!”

A figura alapjául szolgáló minták

Indiana Jones figuráját elsősorban a ’30-as évekbeli ponyvahősökről mintázták. Ezzel együtt megannyi valós és kitalált személy jellemvonásait egyesíti magában. Az alábbiak felsorolásai ezen személyeknek, a teljesség igénye nélkül:

Kalandjai

2009-ben jelent meg az amerikai Dark Horse kiadó gondozásában ez a négyfüzetes Indy képregény Indiana Jones and the Tomb of Gods címmel, mely ugyanebben az évben gyűjteményes kiadásban is megjelent.[15] Magyar nyelven nem adták ki.1935 – Indiana Jones és az Istenek Sírja

1935 – Indiana Jones és a végzet temploma


A történet szerint Indy Kínából menekül egy bizonyos Lao Che nevű gengszter elől. Eközben megismerkedik a bájos Willie-vel az amerikai énekesnővel. Hozzájuk csapódik még a fiatal Short Round vagy más néven Picúr a kínai utcagyerek. Együtt sikerül elmenekülniük egy repülőgépen, melyet viszont magára hagy a legénység, és India felett egy hegycsúcsnak ütközik.1935-ben játszódik Indy második mozis kalandja, mely kronológiailag az első film előtt játszódik.
Indy és a többiek ejtőernyő híján egy bravúros trükkel menekülnek meg (egy gumicsónakkal tompítják a zuhanást, majd siklanak le a havas hegyoldalon). Ezután egy rejtélyes indiai falucskában kötnek ki, ahonnan a falubéliek szerint az összes gyermeket és a falu szent köveit, a három Shankara követ elhurcolták a pankoti palotából érkező "gonosz erők".
Először Indy csak alig-alig hisz a mesének, végül mégis úgy dönt, utánanéz, milyen rejtélyes dolgok folynak az említett helyen.

1936 – Az elveszett frigyláda fosztogatói

A legelső Indiana Jones film. A film, mely alapvetően meghatározta a következő évtizedek kaland- és akciófilmjeit.[forrás?]
A történet 1936-ban játszódik. A klasszikus, 30-as évek ponyváit idéző nyitójelenetben megismerhetjük Indy karakterét, ahogy nyaktörő mutatványokkal díszítve, dacolva áruló társaival és halálos csapdákkal, használva ostorát és tapasztalatait megszerez egy dél-amerikai termékenységi szobrocskát. Ekkor megismerhetjük fő ellenlábasát, a francia René Belloq-ot is, aki nyilvánvalóan nem először aratja le hősünk nehezen megszerzett babérjait.
Később Indy „bemutatkozik”, mint esetlen egyetemi tanár is. Láthatjuk hogyan tanít, és hogy mennyire rajonganak érte – a többnyire női – tanítványai. A történetben ekkor feltűnik jó barátja, Marcus Brody is, aki különös hírt hoz: amerikai tisztek szeretnék, ha Indy megszerezné a nácik elől a legendás frigyládát, melyben Mózes a Tízparancsolatot őrizte.

1938 – Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag


A film eredetisége Indy apjának felbukkanásában van. Indy apját Sean Connery személyesíti meg egyúttal utalva az Indiana Jones és James Bond közötti popkulturális kapocsra.1989-ben, öt évvel a második Indy film bemutatója után került a mozikba az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag. A közönség felemásan fogadta a némileg horrorisztikusra sikerült második részt, és szeretett volna visszakanyarodni a Frigyláda hangulatához. Ilyen módon a film sokban hasonlít elődjére szerkezetileg és történetben egyaránt. A „rosszfiúk” szerepében ezúttal újra a nácikat láthatjuk. A titokzatos, hőn vágyott tárgy pedig újfent egy legendás keresztény, bibliai tárgy, a Szent Grál. Visszatér az első részben megismert Sallah és Marcus is és újra láthatunk sivatagban „Indy lóháton kontra katonai jármű”-féle akciójelenetet.

1958 – Indiana Jones és a kristálykoponya királysága

0 Megjegyzések