Maldíw-szigetek

Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánonIndia délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.
A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
A szigetek nem emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.

A szigetek kialakulása[szerkesztés]

A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.
Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ebben az országban található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.

Éghajlat[szerkesztés]

globális felmelegedés egyik hatása a tengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti. TuvaluCarteret-szigetek és a Barbados is hasonló problémákkal küzd. 2009. október 17-én a kormány az óceánban, a víz alatt tartotta a kabinetülését, ezzel híva fel a figyelmet arra, hogy ha a jelen tendencia folytatódik, akkor nemsokára el fog tűnni az országuk.[4]
A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá.
Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugati monszun májustól októberig tart, az északkeleti monszun novembertől áprilisig tart. A délnyugati monszun júniusban és júliusban általában szelet és intenzívebb csapadékot hoz.
Cetcápa a Maldív-szigeteknél

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.
Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják.
A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a planktonnal táplálkozó cetcápa igen gyakori a szigetek környékén.

Történelem[szerkesztés]

A fájlhoz képjegyzet tartozik
Male, a Maldív-szigetek fővárosa
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhistavallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.
második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja srí lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagasabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államformája köztársaság. Alkotmányát 1998. január 1-jén léptették hatályba.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, az 50 tagú Polgárok Gyűlése (Madzslisz) gyakorolja, melynek 42 tagját választják. Közülük 2 fő Malé, 2 fő pedig a 20 atoll képviselője. Nyolc képviselőt a köztársasági elnök nevez ki. A mandátumot mind a választott, mind a kinevezett képviselők 5 évre kapják.
A végrehajtó hatalom a parlament által titkos szavazással 5 évre választott köztársasági elnök kezében van, a választást népszavazással is megerősítik. Az elnök a parlamentnek felelős Kabinet segítségével kormányoz. A 20 atoll élén a köztársasági elnök által kinevezett egy-egy vezető (verin) áll; s az atollok közigazgatására külön minisztériumot szerveztek.
Igazságszolgáltatása az iszlám joggal áll összhangban. Bírósági szervezeti rendszere élén álló Felsőbíróságát 1980-ban alapították.

Politikai pártok[szerkesztés]

A szigeteken politikai pártok egészen 2003-ig nem voltak.

Államfők[szerkesztés]

Államfők 1903-tól kezdődően :
HivatalbanNév
1903–1933III. Mohammed Shamsudeen
1933–1944II. Hassan Nooraddeen szultán
1944-1952Interregnum
1953Mohammed Amin Didi
1953-1954Ibrahim Mohammed Didi
1954-1968Sultan Mohammed Farid Didi
1968-1978Amir Ibrahim Nasir
1978-2008Maumoon Abdul Gayoom
2008-2012Mohamed Nasheed
2012-2013Mohammed Waheed Hassan
2013-Abdulla Yameen

0 Megjegyzések