Sri-Lanka

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) egy könnycsepp alakú szigeten fekvő állam.

Fekvése[szerkesztés]

Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre található, az Egyenlítőtől 6 - 9,5 fokra északra.
Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét.
Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Szerandives (római latin), Szerendip (perzsa), illetve Szerendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög).
A portugálok a Ceilas nevet adták neki, a latin Selan (Szelan) név alapján. Általánosan ismertté az angol Ceylon néven lett, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.

Földrajz[szerkesztés]

térkép szerkesztése
Képek
 (1 / 3)
Tájkép a sziget belsején, Batalegala - Kadugannawa

Domborzat[szerkesztés]

A szigetország mértani középpontjában, a kiszélesedő déli rész közepét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet minden oldalról lankás dombságok, alföldek, part menti síkságok öveznek. A számtalan lagúna, földnyelv és szigetecske jelzi, hogy a partok a legtöbb helyen laposak, szinte észrevétlenül olvadnak bele a tengerbe.
A sziget területe három magassági zónára osztható:
  • a parti síkságok (tengerszint feletti 50 m magasságig), amelyek nyugaton és délen viszonylag keskenyek; a keleti oldalon viszont észak felé fokozatosan kiszélesednek
  • a dombvidék és az előhegyek (800 m magasságig), ezek főleg a központi hegységtől nyugatra és délre foglalnak el jelentős területeket
  • a központi hegyvidék (2000 m feletti csúcsokkal)
Az ország legmagasabb pontja a Pidurutalagala, 2524 méter. További csúcsok: Kirigalpota (2395 m), Totapola (2360 m) és a vallási-kultikus jelentőségű Ádám-csúcs (Sri Pada, 2243 m). Ez utóbbi a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnakegyaránt szent helye.[1]
Indiával az "Ádám hídja" (Adam's Bridge) nevű képződmény köti össze. Ez ma apró szigetek és mészkőzátonyok láncolata, amelyek nagy része nem emelkedik ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban adta meg neki az utolsó kegyelemdöfést egy trópusi ciklon.[2]

Vízrajz[szerkesztés]

A sziget domborzati adottságai következtében a folyók küllőszerűen ágaznak ki a központi hegyvidékből. A leghosszabb folyó a Mahaweli is alig éri el a 330 km-t. A két legbővizűbb folyó a Kalu (112 km) és a Kelani (143 km).
Az alacsonyan fekvő, porózus mészkő Jaffna-félszigetnek (északon) gyakorlatilag nincs természetes vízfolyása.
A folyók általában meredek esésűek, különösen a hegyvidék fennsíkjait elhagyva alkotnak látványos vízeséseket, a legmagasabban 200 méterről zuhannak alá. A tengerparti síkságok enyhén lejtenek, a lassan hömpölygő folyók nagy deltatorkolatatot alakítanak ki vagy pedig a tenger hullámzása által létrehozott lagúnákban végződnek. E lagúnák hossza eléri a 100 km-t is és a tengervízzel keveredve ideális életfeltételeket teremtenek sok hal- és rákfélének.
Természetes tavak alig vannak az országban, viszont az északi és a keleti száraz területeken lépten-nyomon az ősi időkben kiépült víztározókra bukkanunk. E tározók 2000 éves múltra tekintenek vissza. A víztározókból öntözőcsatornák ágaznak el, amelyek nagy távolságig juttatják el az éltető vizet.

Éghajlat[szerkesztés]

Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb - esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 °C, "a hegyi fővárosban", Kandyben 20 °C, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 - 18 °C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.

Élővilág[szerkesztés]

Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások miatt elsősorban a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak 1000 m magasság felett maradtak meg. 1500 méteren hegyi esőerdők, illetve köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé haladva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az általában homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.
Képek
 (1 / 8)
Orchidea
Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül például a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, amelynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai monguz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas.[3]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

A szigeten sok nemzeti park található.[4] Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza.
  • Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km2. Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt.
  • Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe 30821 ha. Elefántleopárd, vízibivalykrokodilvaddisznószarvasőz és számtalan madár élőhelye.
  • Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
  • Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
  • Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
  • Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható.
  • Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandy mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.

Természeti világörökség[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Őslakosai a vedda törzsek voltak. Őket az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le és a Kr. e. 1. évezred közepén alapítottak államot Anuradhapura fővárossal.
Kr. e. 250 körül a sziget lakói áttértek a buddhizmusra. A Kr. e. 2. században megkezdődött a tamil terjeszkedés, elűzésük után az Anurádhápurai Királyság kora következett (Kr. e. 2. század - Kr. u. 10. század).
Ókori történelme során számos nép folytatott kereskedelmet a szigettel (így a rómaiak, az arabok is).
Ptolemaiosz világtérképénekábrázolása Srí Lankáról Taprobana ógörög néven. 1-2. század, kiadva 1535-ben
A 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a kontinenst Srí Lankával összekötő szigetsoron a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. (A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik.) A 10. század végén a sziget északi része a tamil Csola-Birodalom fennhatósága alá került. A hódító Csola-dinasztia alapította az új fővárost, Polonnaruvát. A Csolák után ismét a szingalézek uralkodtak, de Pollonaruva főváros maradt és a szigetországot a szingaléz Parákramabáhu egyesítette (ur.: 1153-1186).[3]
A 13-15. században Kandy volt a főváros. Északon a 14. században egy dél-indiai dinasztia megalapította a Tamil Királyságot.
portugálok érkezésekor a szigeten három királyság, JaffnaKotte és Kandy állt fenn. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angolgyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.
Ceylon 1948-ban elnyerte a függetlenségét és ugyanakkor belépett a Brit Nemzetközösségbe, államfője a brit uralkodó maradt. 1972-ben az ország végleg elszakadt a brit koronától, áttért a köztársasági államformára és nevét Ceylonról Srí Lankára változtatták.
Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki a tamilok és szingalézek között és végül 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével. 2004 karácsonyán az országot elérte az Indiai-óceáni cunami.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A régi parlament épülete Colombóban. Ma az elnöki titkárság épületeként működik

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az ország államformája elnöki köztársaság. A kabinetet az államelnök vezeti, akit 6 évenként a nép választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe 6 évenként 225 képviselőt választanak.

Törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Sri Lanka provinces.png
Az országot 9 tartomány alkotja:
Srí Lanka közigazgatási felosztása
TartományFővárosTerület (km2)Népesség
Central (Központi)Kandy5,674
2,556,774
Eastern (Keleti)Trincomalee9,996
1,547,377
North Central (Észak-Központi)Anuradhapura10,714
1,259,421
Northern (Északi)Jaffna8,884
1,060,023
North Western (Északnyugati)Kurunegala7,812
2,372,185
SabaragamuwaRatnapura4,902
1,919,478
Southern (Déli)Galle5,559
2,465,626
UvaBadulla8,488
1,259,419
Western (Nyugati)Colombo3,709
5,837,294

Védelmi politika[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

Képek
 (1 / 7)
Sri Lanka-i iskoláslányok
Srí Lanka népességének növekedése 1950 és 2017 között :
Srí Lanka népességének növekedése[5][6]
ÉvNépesség (millióban)Népsűrűség (fő/km²)
19508,1 M129
19609,9 M158
197012,5 M199
198015,0 M240
199017,3 M276
200018,8 M300
201020,2 M322
2017(júl.)20,9 M333
Srí Lanka fő etnikumai

Népesebb települések[szerkesztés]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a ceyloni mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Az északi területek kivételével mindenhol a szingalézek vannak többségben. A tamilok elsősorban északon és a Központi-hegyvidék belsejében élnek. Az arab-tamil keverék lakosság, a ceyloni mórok a nyugati és keleti partvidéken laknak, akárcsak a portugál-holland leszármazottak, a burgherek.[7]

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de sokan beszélik még az angolt is.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a keresztény.[8]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Egyéb adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya: 19,4%. (2017)[6]
  • Születéskor várható élettartam (2016)[9]: 76,8 év; férfiaknál 73,3 év, nőknél 80,4 év.
  • Dél-Ázsia országai közül itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás és az analfabéták száma.

0 Megjegyzések