Star Wars


Csillagok háborúja (eredeti cím: Star Wars) egy űropera filmsorozatnak, irodalmi műveknek és számítógépes játékoknak a neve. Mindezek George Lucas filmrendező ötletei alapján készültek el. A filmek cselekménye „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” játszódik, az elképzelt Galaxist uraló Galaktikus Köztársaság, majd Galaktikus Birodalom közti átmenetek, valamint a Galaktikus polgárháború (amely a Lázadó Szövetség és a Galaktikus Birodalom között zajlik) körül forog. Az egész cselekmény, amely számos archetipikus forrásból (mesés elemek, klasszikus és középkori mítoszok és legendák, valamint népszerű korabeli filmek és sorozatok) építkezik, és a sci-fi műfaj technicista világát egyesítette sajátosan mitikus és kalandos elemekkel, a jó és a rossz harcáról szól.
Az eredeti Csillagok háborúja-trilógia, főleg annak elsőként vetített része, a később Egy új remény-nek (IV. epizódnak) címzett, úttörő jelentőségű volt a sci-fi műfajában mind tartalmilag, mind a technikai megvalósítást tekintve, de az előzmény-trilógia (Baljós árnyakA klónok támadásaA Sith-ek bosszúja) is számos újítást hozott magával. A klasszikus „trilógia” a filmtörténet és a science-fiction műfaj történetének kihagyhatatlan eleme, számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással.


Áttekintés


A Csillagok háborúja egyik legismertebb szereplője, a gonosz Darth Vader alakja az A Birodalom visszavág című részből
Csillagok háborúja (angolul: Star Wars) történetét kilenc (jelenleg hét legyártott) mozifilm meséli el. Egy sor más animációs filmkönyvképregény és videojáték (valamint néhány, az eredeti sorozathoz lazábban kapcsolódó spin-off-szerű mesefilm) mutatja be bővebben az eredeti filmek által létrehozott kitalált világot.
A filmek és a könyvek idegen világokban játszódnak, a fontosabb szereplők egy része – a mellékszereplőknek pedig nagy része – nem ember, hanem idegen fajokba tartozik – vagy éppenséggel droid –, a cselekmény mégis emberi jellegű. A történetben keverednek a racionális alapokon álló sci-fi elemek (forradalmi küzdelem egy elnyomó rendszer ellen, űrhajók, idegen bolygók és lények, a haditechnikai eszközök kiemelt szerepe), valamint a meseszerű, illetve mitikus vonások (emberfeletti hatalommal bíró harcos-tanító rendek, akik a világot összetartó, misztikus jellegű Erőt használják; a Jó és a Gonosz örök küzdelme, a Legkisebb Fiú győzelme).
Számos kritikus – és a történet szerzőjének – véleménye szerint a sci-fi külsőségek ellenére a Csillagok háborúja valójában közelebb áll a fantasy, valamint a kalandfilm műfajához. Ettől nem függetlenül a filmsorozat sok vonatkozásban hasonlít a mítoszokhozGeorge Lucas szerint az volt a szándéka, hogy egy modern mítoszt hozzon létre: nem a tudományos problémák és a Föld vagy az emberiség jövője izgatta, amikor a készítésbe fogott, hanem történeteket, kalandokat akart mesélni, olyasfajtákat, amikért fiatal korában maga is rajongott: westernek, kalandfilmek és kalandregények, képregények és a Flash Gordon című ponyva-sci-fi tévésorozat.
„Elhatároztam, hogy csinálok egy filmet a gyerekeknek. Ma a kalózfilmek, a westernek, a tündérmesék kimentek a divatból. Én rehabilitálni akartam azt a fantasztikus műfajt, amit a mai fiatalok nem ismernek, de melytől a náluk idősebb nemzedékek el voltak ragadtatva.... Célom az volt, hogy olyan mesét alkossak, amiben sok a fantázia, de kevés a tudomány.”
A „korszellemtől”, amelyben Lucas felnőtt, ez egyáltalán nem volt idegen: a hatvanas-hetvenes évektől kezdve megfigyelhető a természettudományos optimizmus hanyatlása, sőt a tudományellenesség (ez számos okra vezethető vissza, a legnyilvánvalóbb, de közel sem biztosan az egyetlen a hidegháborús korszak légköre, amelyben az emberiség két egymástól rettegve élő frakcióra oszolva a csúcstechnológiás atomfegyverek árnyékában élte életét, amelyek egyszerre garantálták a kétes békét a kölcsönös elrettentés jegyében, illetve a totális világpusztulást, ha az előbbi véletlenül mégse működne). A Csillagok háborújával Lucas nemcsak kilúgozta a sci-fi műfajból egyik lényegét, a természettudományok iránti érdeklődést, de tovább is ment: a legelsőként elkészített filmben, amit később Új reménynek címeztek, a gonosz birodalma által elkészített bolygópusztító szuperfegyver, a Halálcsillag képviseli a tudományos-technológiai fejlődés csúcsát, amelytől még a gonosz, Darth Vader is undorodik.
Ilyesfajta elemekből építkezve dolgozta ki saját „űroperáját”. A filmsorozat szereplői, a helyszínek elnevezései és egyes épületek, tárgyak ennek megfelelően számtalan utalást tartalmaznak az emberiség történelmére, nagy alakjaira, filmjeire, mítoszaira. A filmszéria mítoszi oldalának kidolgozásakor nagy hatással volt rá Joseph Campbell amerikai író-vallástörténész (Lucas eljárt élőben tartott előadásaira is, csak hogy személyesen találkozhasson vele), aki a különféle világvallások mögött egy egységes ősmítoszt tételezett fel. Lucas elhatározta, hogy filmjét részben ezekre az ősi mítoszokra építi, melyekből azokat az elemeket veszi át, amelyek feltehetően kultúra- és személyfüggetlenek, amelyek minden ember számára mondanak valamit, kortól, nemtől, kultúrától függetlenül. A félkész történettervet többször is elvitte Campbellnek, és kikérte a véleményét. A konzultációk nyomán Campbell egyszer félig tréfásan „a legjobb tanítványának” nevezte Lucast. 
Csillagok háborúja – már a neve is sugallja – egy afféle legenda, stílusa egy modern kori ősi mese, egy amerikai mítosz létrehozását célozza meg. A történet a valóságtól elrugaszkodott környezet ellenére nagyon is valós, az ember örök harcáról, alapvetően a jóról és a rosszról szól. Ezek miatt a Csillagok háborúja leginkább külsőségeiben tekinthető sci-finek; igazából sokkal inkább hasonlítható a fantasy alkotásokhoz (mint amilyen például A Gyűrűk Ura); ugyanis csupán inkább a valósághoz képest jövőnek tűnő mitikus környezetben játszódik, ahol a különleges, távoli földrészek helyét bolygórendszerek veszik át. Egyik alkotásban sem játszik fontos szerepet a fizikai valóság határainak betartása, legyen szó varázslatról, az Erő használatáról, vagy olyan eszközökről, mint a fénykard. Fő problémája – Lucas saját meghatározása szerint – is a jó és rossz általános küzdelme, mint a mesékben és a fantasyban; nem pedig az emberiség jövője, vagy valamilyen tudományos probléma középpontba helyezése. A sci-fi elemeket felhasználó fantasy altípust science fantasy-nak nevezzük és ma már a Star Wars-t is ebbe a kategóriába soroljuk.
Sok Csillagok háborúja-rajongó a filmeket gyerekként látta, és az akkor forradalminak számító különleges effektusok, a filmek fantáziadús képi világa és cselekményvezetése mély nyomot hagytak bennük. A filmek számos eleme – így például R2-D2 vagy Csubakka alakja, a fénykard, vagy „Az Erő legyen velünk!” kifejezés, vagy a Darth Vader légzőrostélya által kiadott zaj – vált kultikus emblémává, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte, így a magyar közönség számára is.

Elhelyezés térben és időben

Minden film és általában minden, az univerzumhoz kapcsolódó mű elején megjelenik a következő sor: „Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…” (eredeti angol nyelven„A long time ago in a galaxy far, far away….”) és ez az egyetlen sor, amely valós világgal kapcsolatban hangzik el (nyilvánvaló itt az utalás a mesékre: „Réges régen, az óperenciás tengeren is túl…”). A megfogalmazás a mű időtlenségére is utal, univerzitására – örökérvényűségére, ahogyan az ősi mítoszoknak is mindig megvan a mai értelmezési lehetősége. A LucasArts egyik híres programja, a Behind the Magic a yavini csata előtti 5 000 000 000. évre teszi a Csillagok háborúja keletkezését. (Megjegyzés: A Star Wars Timetales a történéseit (jelenleg 7 mozifilm) a mi korunktól mintegy 10 000 évvel későbbre teszi.)

0 Megjegyzések